Macskák a háztetőn

Frank-Misa Niobé
Macskák a háztetőn

olyan illanó vagy
olyan lenge
nekem teremtett
a jó istenke

asztalomon kövér
cserépedény
amforából szöknek
testmeleg sávok
éjjelente veled
alvajárok

karmaink hevült
vörös zománcok
táncunkban
többletek és hiányok
és míg fajanszra
karmoljuk a mát
fénypontra törünk
szétgombolyítva egymást